Lépcső és galéria 1. rész

lépcsőLépcsők a belsőépítészetben

MEGÁLLJA A HELYÉT

A lépcső, mint épületszerkezeti elem egyben az élettér része, dísze is: térformáló erővel bír. A lépcsőgyártás tehát nemcsak alapos és precíz épületasztalos szaktudást kíván, hanem a klasszikus stílusok és az aktuális trendek jegyeinek ismeretét is. Jelen cikkünk a lépcsők formavilágába enged némi betekintést.

A stílusok erőteljes hatással vannak a vásárlói szokásokra, ugyanakkor a másik fő jellemzőjük, hogy folyamatosan változnak. Mivel egy új lakótéri vagy közforgalmú lépcső komoly épületszerkezeti beruházás, lépcsőtervezőkként, gyártókként jól meg kell tudnunk ragadni a vevők igényeit és ötvözni a hozzá passzoló stílusjegyekkel.

LEBEGŐ LÉPCSŐK

Az olyan lépcsőszerkezeteket, ahol a lépcső egyik vége vagy oldala a tömör téglás falba, illetve vasbeton gerendába van befogva, míg a másik vége alátámasztás nélküli, lebegő vagy konzolos lépcsőknek nevezzük. Rögzítésükből ered esztétikai hatásuk is, ugyanis ez a lépcsőfajta mutat leginkább légies, könnyed hatást.
A lebegő vagy konzolos lépcsőket gyakran kombinálják üvegből készült mellvéddel, vagy fémsodrony függesztéssel. Ezeknek azonban nem statikai oka van, sokkal inkább az építési szabályok korlát-előírásai miatt kell alkalmazni őket. Mivel egy hagyományos korlát elvenné a lebegő élményt, így legtöbbször üveget, függesztett fémsodronyt alkalmaznak korlátként ? így őrizve meg az eredeti hatást.
A kivitelezéssel kapcsolatban: már a tervezés előtt számolni kell a fal megnövekedett teherbírásával, amit az építés során alkalmazni is szükséges. Utólagos beépítés esetén a falat ellenőriztetni kell egy építésszel vagy egy építési szakemberrel, hogy elbírja e a lépcsőre nehezedő terhelést. Falépcső alkalmazása esetén rejtett fémszerkezetet kell rögzíteni a falba, erre “húzzák rá” a dobozos szerkezetű falépcsőt. Jellemzőjük még, hogy a használat közbeni zajokat (kopogó hang) a tömör falszerkezeti elemek jól vezetik, ezért akusztikai szempontból nem kedvezőek ezek a lépcsőtípusok.
Azoknak ajánljuk, akik a modern stílusú minimál design elemeit keresik.

 

KLASSZIKUS LÉPCSŐK

bükk keményfa lépcsőlapokEbbe  a kategóriába minden olyan lépcső belefér, ahol a falépcsőlapok megtartását az egy vagy két oldalon végigfutó pofafák adják – a gyámolítást adó falak, boltívek, orsófalak mellett.
a lépcsőfokok a pofapallókba vésett vagy azokra rányergelt(a tartó palló fogazott felső élére ráfektetett) módokon kapcsolódnak. Ez a lépcsőtípus a lépcsőelemek és azok illeszkedése szempontjából lehet:

  • Homloklap nélküli, nyitott kivitelű;
  • homloklappal ellátott;
  • a fellépő lépcsőlap éle túlnyúlik a homloklapon;
  • a fellépő lépcsőlap éle szintben vana homloklappal;
  • “Z” alakú, azaz a fellépő lépcsőlap éle szintben van a homloklappal, és azzal hegyesszöget zár be.

A lépcsőkar lehet egyenes kialakítású, valamint 1/4-es (L alakú) vagy 2/4-es  (U alakú) fordulóval, azaz pihenővel ellátott megoldás is.

ÍVELT LÉPCSŐK

Az ívelt lépcsők legfőbb jellemzője, hogy a pofafák, korlátkapaszkodók, lépcsőlapok egy ív vagy körív, esetleg spirál mentén helyezkednek el. Ezek az ívek követhetik egy-egy fal vonalát, illeszkedhetnek egy íves födémkivágáshoz, vagy csak önálló lépcső alakja, alapanyagai és színei szerint adnak egyedi hatást a térnek.
Ide tartoznak még a körlépcsők is. Az ívelt lépcsők nagy előnye, hogy kevesebb alapterületet foglalnak el eg hagyományos lépcsőhöz képest. Ezek a lépcsők általában függesztett rendszerű, öntartó szerkezettel rendelkeznek, a közbenső gyámolítás egyben, alátámasztás nélkül is megtörténhet a gőzölt és ívesen hajlított RR fa alkalmazásával. (A szintén hajlítható tulajdonságokkal rendelkező, hosszirányban tömörített fa teherhordásra nem alkalmas, csak korlátelemek kivitelezésénél és dekorációs célokra alkalmazható.) Mivel az ívelt lépcsők külön gyámolítást nem igényelnek, ennek köszönhetően formájuk viszonylag nyitott. A fentiekben már ismertetett légies hatást úgy lehet még fokozni, hogy a pofafa szerepét is betöltő tartóelem színét a fal színéhez igazítják, esetleg a még vékonyabb anyaghasználat érdekében acélból gyártják.

HELYTAKARÉKOS LÉPCSŐK

Ide tartozik a csigalépcső. Teherhordó szerkezete a középen húzódó orsó formájú oszlop. Tényleg helytakarékos: csigalépcsőt max. 200 cm-es átmérőig javasolt építeni. Másik ügyes megoldás a pillangó lépcső, melynek jellemzője, hogy a lépcsőlap belépőszélessége (ha úgy tetszik, mélysége) a mértani közép egyik felén teljes méretű, míg a másik felén elkeskenyedik. Ha p. az induló lépcsőfok jobbos (jobb oldalon teljes értékű, azaz járható), akkor a rá következő ennek a tükörképe lesz (tehát balos), majd az ez utáni lap szintén jobbos, és így tovább. Ugyanezen elven működnek a háromszög alakú lépcsőlapok is. Szambalépcsőnek is hívják.

 

 

STÍLUS ÉS BIZTONSÁG

A lépcső formajegyein túl a fa felületkezelésével, azaz a kezelő anyaggal, illetve színekkel tudunk igazodni a kívánt hatáshoz. A színvilág kapcsán nyilván nincsenek konkrét receptek, ugyanakkor megfigyelhetők bizonyos irányzatok. Az egyik ilyen a fa natúr színeit helyezi előtérbe. A jól megválasztott faanyag színvilága, rajzolata garantáltan stílusálló, eredeti hatást ad. A másik, erősen jelen lévő stílus a fehér színhatás. Itt a cél, hogy minél inkább a térbe olvadjon, légiessé váljon a lépcső és annak szerkezete. Továbbá a sötétbarna és a fehér kombinációi is megfigyelhetőek: pl. barna lépcsőlapok, korlátfa, illetve fehér homloklapok, korlátelemek.
Ami pedig a biztonságot illeti: bármelyik megoldás kerül is kivitelezésre, a lépcsőlapok csúszásmentességére különös hangsúlyt kell fektetni. Egy nagy keménységű, selyem- vagy magasfényű lakkal több rétegben kezelt fafelülete garantáltan balesetveszélyes lesz, ha nem teszünk óvintézkedéseket. Iolyen lehet a csúszásmentesítő (fém) élléc, használata az lépcsőfokon, csúszásgátló anyagok elhelyezése/bemarása a fellépő felületén (parafa, szőnyeg, stb.). Még ennél is egyszerűbb megoldás a selyemfényű felületet adó viaszos felületkezelés, ami sokkal kevésbé csúszik, mint a lakk.
Továbbá a járófelületek helyi megvilágítása is szolgálja a biztonságot (pl. LED-szalaggal), amelyre rosszabb fényviszonyok között vagy éjjeli közlekedésnél lehet szükség.

Forrás: Magyar asztalos – Tóth Norbert cikke

Lépcsőlapok a Fabók-Fabót-tól

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük