Ha megmentjük a méheket, megmentjük a Földet!
A családokban élő, köztudottan agresszív telepes méhek és darazsak mellett léteznek magányosan élő fajok is. Ezek a néhány milliméterestől a poszméh méretig előforduló, szelíd, nem támadékony fajok partfalak, fák, talaj lyukaiba falazzák utódaikat. Jelenlétük nagyon fontos a lakott területeken is, mivel faj- és méretgazdagságuk alapvető fontosságú a változatos virágméretű növényfajok beporzásában, amit a házi méhek egymagukban nem tudnak elvégezni.
Forrás: Orbán Zoltán ,
Magyar Madártani Egyesületet (MME)
Méhecskehotel (darázsgarázs)

A támadékony és fájdalmas szúrású, családokban élő darazsak nem tudnak beköltözni ezekbe a szűk járatokba, tehát a méhecskehotel/darázsgarázs nem vonzza oda ezeket!
Ugyanakkor a beköltöző, szelíd, nem támadékony magányos darazsak a méheknél is hasznosabbak, mivel a felnőttek alapvetően beporzók, míg a lárváik számára vadásznak (pl. hernyókat gyűjtenek).
Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovar-faj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.
Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra – még inkább az ember által biztosított kaptárakra – van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.
Méhecskehotel régi téglában
(Videó: Orbán zoltán)
A méhecskehotelek estében igaz a mondás, hogy minél nagyobb, annál jobb!
(Videó: Orbán Zoltán)
És ha már rászánjuk magunkat bölcsőfuratok készítésére, érdemes ezekből a lehető
legtöbbet a felületbe mélyíteni. Ebben a 13 cm átmérőjű tűzifa kugliban
197 db (2, 4, 8 mm-es) furat van (Fotó: Orbán Zoltán)
A magányos méhek és darazsak védelmének fontosságáról, a méhecskehotelekről
az M2 Petőfi TV – „Én vagyok itt!” c. műsora is beszámolt 2019. április 2-án
(Forrás: YouTube ? M2 Petőfi TV).
Körülöttünk élnek és nem veszélyesek
A magányosan élő méhek, és számos hasonló életmódot folytató darázsfaj képviselői köztünk élnek a kertekben, a parkokban, az iskolákban és óvodákban, a lakótelepeken – még a sokadik emelet magasában is. Mindenhol ott vannak, ahol virágokat találnak. A mindennapokban azért nem figyelünk fel rájuk, mert ezek feltűnés nélkül, egyedül repkednek, és ami ezzel a ?nemszeretem? állatcsoporttal kapcsolatban lényeges szempont – nem támadékonyak.
Nemcsak az nem zavarja őket, ha a kutyánk játszótérnek használja a
lakóhelyük előterét, …
… de az sem, ha ilyen közelről figyeljük a ténykedésüket
(Videók: Orbán Zoltán)
A méhecskehotel (darázsgarázs) eszközcsoport
Méhecskehotel (darázsgarázs) minden 2?10 mm átmérőjű, legalább néhány cm hosszúságú, cső alakú tárgy, illetve bármely olyan anyag, amibe ilyen lyukak mélyíthetőek.
[Mi a különbség a méhecskehotel és a darázsgarázs között? Gyakorlatilag semmi. Az eszköz a több mint tíz évvel ezelőtti bemutatásakor kapta a szándékosan figyelemfelhívó darázsgarázs nevet, mert magyar nyelven a méhgarázs kimondva könnyen érthető mélygarázsnak, ami felesleges félreértésekhez vezethetett volna. Időközben megszületett a méhecskehotel elnevezés, ami szakmailag azért pontosabb megnevezés, mert ezekbe – a természetes földfali költőhelyekhez hasonlóan ? főleg méhek (ezen belül is az Osmia nembe tartozó kőműves méhek) képviselői költöznek be.]
Akit részletesebben érdekel a kőműves méhek élete, és a méhecskehotel, mint eszköz szerepe a védelmükben, elolvashat egy angol nyelvű tanulmányt itt >>.
A méhecskehotelt lehetőleg virágos növények közelébe telepítsük
Ha természetvédelmi farakásba készítjük a méhecskehoteleket, a farakás mellé ültessünk virágzó bokrot vagy lágyszárúakat. A képen a farakás környezetgazdagítását magnólia és zsálya adja.
A méhecskehotel tetszetős kerti „bútor” is lehet, amit a gyümölcsfák közé …
… és sziklakertbe, kiskertbe is telepíthetünk.
A méhecskehotelek lakói nem agresszívek, ezért ezek az eszközök nyugodtan kihelyezhetőek erkélyre, …
… épületfalra is. Ez a kép például az MME fővárosi, Költő utcai központi
irodájának bejáratánál készült, ahol jelenlétük annyira nem feltűnő,
hogy a vendégek többnyire észre sem veszik ezeket
(Fotók: Orbán Zoltán).
MÉHECSKEHOTELEK KÉSZÍTÉSE
Tűzifa kugliba
10-20 cm átmérőjű tűzifa kuglikba akár több tucatnyi költőüregből álló méhecskehotel készíthető, ha 2-10 mm átmérőjű fúróval sűrűn átlyuggatjuk fúrószár mélységű lyukakkal. Általában a rönkök hossztengelyével párhuzamosan, tehát a keresztvágási felületbe fúrunk, de állított rönk oldalába, sugárirányban is fúrhatunk.
A költőüregek kifúrásához az ilyen alapkészlet minden fúrószárát használhatjuk (Fotók: Orbán Zoltán).
Méhecskehotelünknek érdemes lábakat is készíteni, amivel elkerülhető a fa aljának nedvesedése, korhadása. Első lépésben fúrjunk egy-egy 10 mm átmérőjű lyukat a tűzifa kugli mindkét végéhez úgy, hogy a farönk hossztengelyére merőleges lyukak tengelye ferdén kifelé mutasson. Ezt követően ujjnyi vastag ágból vágjunk négy egyforma hosszú darabot, ezek végeit faragjuk meg annyira, …
… hogy enyhén szorulva belemenjenek a láb furataiba, és máris kész a mobil méhecskehotel
(Fotók: Orbán zoltán).
A tűzifa kugliba készített méhecskehotelek könnyen mozgathatók, ezért ideálisak arra is, hogy az ablakpárkányon lévő virágláda mellé telepítsük ezeket. Így a nektárt gyűjtögető magányos méhek a méh legelő mellett a költőüregeket is megtalálhatják, nem is beszélve arról, hogy így mi is könnyebben megfigyelhetjük a méhecskehotelekbe jövő-menő állatokat.
Farakásba
A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha a természetvédelmi farakásunkba szeretnénk méhecskehotelt készíteni. Ebben az esetben akár több száz lyukat is fúrhatunk a fenti módon a tűzifa rönkökbe, jó nagy telepet kialakítva.
Itt a munka is könnyebb, mert a rönkök már eleve a helyükön vannak és a
fúráshoz jól rögzítettek (Fotó: Orbán Zoltán).
Nádszövetből
Szorosan összecsavart, 10?20 cm vastag nádszövetből finomabb fogazatú fűrésszel (a vasfűrész is jó) vágjunk le egy 30?40 cm hosszú darabot, majd a két végén szorosan drótozzuk össze, végül egy megfelelő vastagságú dróttal, ágacskával vagy szeggel tágítsuk ki a nádszövet mindkét oldalán a nádszálak üregeit. A nádszövetből készült méhecskehotel zsinórral függesztve, vagy nyárs vastagságú villás ág lábra tűzve a virágágyásba is állítva is kihelyezhető.
Szorosan csavarjuk fel a nádszövetet, a törött nádvégeket fűrészeljük le, majd vágjuk le a kívánt méretet, …
… az így kapott méhecskehotel mindkét oldalát szorosan drótozzuk össze, a nádszálak üregeit mindkét végen tisztítsuk ki, …
… végül a nádszövetből készült méhecskehotelt zsinórral akasszuk ki, de faraghatunk nyárs lábat is, amivel virágágyásba is állíthatjuk .
(Fotók: Orbán Zoltán)
Bambusznádból
Hüvelykujj vastagságú bambusznádszálakat 30?40 cm-es darabokra vágva, majd ezeket kötegekbe kötve is méhecskehoteleket kapunk.
Bambusznádkötegből készült méhecskehotel (Fotó: Orbán Zoltán).
A hagyományos méhecskehotelek (darázsgarázsok) önmagukban is rendkívül érdekes természetvédelmi eszközök. Ha azonban azt is láthatóvá tesszük, hogy mi zajlik a fantasztikus kialakítású bölcsőkben, akkor még elképesztőbb dolgokat láthatunk – ehhez pedig csak néhány üveg kémcsőre van szükségünk!
A látvány-méhecskehotelekről részletesen olvashat itt >>
Forrás: Orbán Zoltán ,
Magyar Madártani Egyesületet (MME)
Méhecskehotel (darázsgarázs)