Miközben a környezetvédő szervezetek tiltakoznak a tűzifarendelet ellen, Szeverényi Tamás erdőmérnök, erdészeti szakértő szerint nincs ok aggódni.

Tiltakozást generált, hogy a kormány az energia-veszélyhelyzetre hivatkozva fellazította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat, a többi között védett erdőkben is lehetővé téve a tarvágást őshonos fafajoknál, megengedve a vágásérettségi kor csökkentését, eltörölve az őshonos fajoknál az erdőfelújítási kötelezettséget, szélesre tárva a kaput a tűzifa kitermelése előtt a természetvédelem rovására. Utasították továbbá az állami erdőgazdaságokat, hogy azonnal növeljék a fakitermelést, ami a lombos állapotban lévő fák kivágásával járhat együtt.

Az ország területének 21 százalékát borítják erdők, ennek 45 százaléka magánerdő, 55 százaléka van állami kézben. Ezeken a területeken rendelte el a kormány a fakitermelés növelését. Mindez együtt váltott ki tiltakozást a környezetvédők és az önkormányzatok részéről is. Pénteken tüntetést is tartottak Budapesten a rendelet elleni tiltakozásul az LMP szervezésében.

Egy kormányrendelet szélesre tárja a kaput a tűzifa kitermelése előtt a természetvédelem rovására. Védett erdőkben is lehetővé teszi a tarvágást, csökkenti a vágásérettség korát, eltörli az őshonos fajok telepítési kötelezettségét.

Az Országos Erdészeti Egyesület állásfoglalást adott ki, melyben leszögezik: a jövőben is „az erdőket fogják képviselni”. Elmer Tamás, a szervezet főtitkára lapunknak azt mondta: semmilyen külső erő nem írhatja elő a magyar erdésztársadalomnak, hogy barbár és szakszerűtlen módon nyúljanak a természeti kincseinkhez. Dobre Csaba, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója pedig arról beszélt: a fakitermelés szabályozására vonatkozó új kormányrendelet nem veszélyezteti a magyar erdőállományt.

Az Agrárminisztérium közleménye szerint a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. De az erdeink kárára? Mennyire vannak veszélyben az erdők? És mi értelme augusztusban kitermeltetni a fát, ha nedves fával nem lehet fűteni? Kérdéseinket feltettük a minisztériumnak is, de választ nem kaptunk.

Beszűkült a tűzifapiac az utóbbi években

Szeverényi Tamás okleveles erdőmérnököt, erdészeti szakértőt, a Forest 7 Erdőmérnöki Kft. ügyvezetőjét kértük meg, avasson be minket, mi a helyzet most a tűzifapiacon. Mint elmondta, a tűzifaigény az utóbbi években nagyon beszűkült. Ennek többféle oka volt: az enyhe telek, az energiahatékonysági beruházások – aki csak tehette, hőszigeteltette a házát –, és ott volt az olcsóbb gáz.

A kereslet visszaesése olyan súlyos problémákat okozott az erdőgazdálkodóknak, hogy több helyen fizetéscsökkentést kellett alkalmazni, sőt elbocsátásokra is sor került. Ebbe a helyzetbe hozott változást az orosz-ukrán háború, amikor sokan elkezdtek a gáz helyett alternatív forrást, például tűzifát keresni. A gázáremelés pedig egyfajta robbanást okozott a tűzifapiacon, a kereslet az egekbe szökött.

Bőven van fatartalék az erdőkben

A magyar erdőkben nagyon sok a túlkoros, túltartott erdő, amit már régebben ki kellett volna termelni – tudtuk meg Szeverényi Tamástól. Ennek oka, hogy az erdészeti ágazat – hasonlóan az olaj-, gáz-, és autóiparhoz, vagy az agráriumhoz – nyereségérdekelt. Ez azt jelenti, hogy az erdőgazdálkodónak össze kell vetnie a fa értékesítésből származó bevételét a fakitermelés költségével, és – amit sokan el szoktak felejteni – az erdőfelújítás költségével. Kedvezőtlen szám esetén nem éri meg kitermelni az erdőt.

Az utóbbi években pedig a kereslet visszaesése miatt kedvezőtlenek voltak a számok, ezért lett rengeteg a túltartott fa.

Fontos tudni, hogy a magyar erdők Mária Terézia óta erdőfelújítási kötelezettség alatt állnak, amit az erdészeti hatóság szigorúan betartat. „Ezért mi erdészek soha nem fakitermelésben, hanem erdőfelújításban gondolkodunk. Ha nem tudunk egy erdőt felújítani, akkor inkább ki sem vágjuk” – magyarázta a szakértő.

Nem a fahiány a gond, hanem a munkaerőhiány

Az országos statisztikák is alátámasztják, hogy a magyar erdők ki tudják elégíteni a fokozott tűzifaigényt. Az ország erdeinek összes fakészlete 400 millió köbméter. Ez a mennyiség évente 13 millió köbméter újabb fát (növedéket) termel. Ezzel szemben mi csak – sok éves átlagban – 7,5 millió köbméter fát termelünk ki, tehát évente átlagosan 5,5 millió köbméterrel szaporodik az ország fakészlete.

Van viszont egy súlyos limitáló tényező, ami megakadályozhatja a fokozott tűzifaigény kielégítését. Ez pedig a fakitermelő vállalkozások elégtelen száma és kapacitása. Minden erdőgazdálkodó fakitermelő vállalkozások igénybevételével végzi a fakitermelést. Ez a munka nehéz, veszélyes és – nem mellékesen – alulfizetett, ezért nagyon sok vállalkozás abbahagyta a tevékenységet. A még meglévő vállalkozások pedig nagyon súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek, mert korábbi dolgozóik például gyári munkára váltottak.

A fakitermelői hiány a szakértő szerint még a korábbi „békés” időkben is nagyon súlyos volt, most pedig erőteljes korlátozó tényező a többletkitermeléssel szemben. És nincs rá megoldás.

Erdőfelújítás, sarjaztatás, tarvágás – így látja az erdészeti szakértő

De ha van elég fa, csak a fakitermelő kevés, miért volt szükség a fakitermelést fellazító intézkedésekre? A szakértő szerint igazából nem is erről van szó, mert az intézkedések nagyobbik fele nézőpontja szerint nem a fakitermelést könnyíti, hanem az erdőfelújítást.

  • Védett természeti területen, idegenhonos fafajokból álló erdő levágásakor nem kötelező őshonos fafajokkal az erdőfelújítás.
  • Védett természeti területen őshonos fafajokból álló erdőnél is lehetséges a tarvágás.
  • Védett természeti területen az őshonos fafajokból álló erdő levágása után megengedett a sarjaztatásos erdőfelújítás.
  • Faültetvénynél és kultúrerdőnél állami erdőben is csökkenthető a vágáskor. (Eddig csak magánerdőben lehetett a vágáskort csökkenteni.)
  • Mindenhol lehetséges a tölgyes és cseres kitermelt erdőket sarjaztatással felújítani.

Szeverényi Tamás elmondása szerint a sarjaztatásos erdőfelújítást több fafajnál (akác, éger, hazai nyár, füzek) eredményesen alkalmazzák. Előnye, hogy az erdőfelújítás során kihasználják a kitermelt faállomány sértetlen gyökérrendszerét – arról hajtanak ki az új fák, így az új erdő sokkal gyorsabban alakul ki, és nem mellékesen olcsóbb is az erdőfelújítás. Ezt a módszert tölgynél és csernél nem alkalmazták a közelmúltban, mert ezek a fafajok csak úgynevezett tuskósarjról újulnak meg, aminek hátránya, hogy a korhadó tuskó korhasztó gombái megtámadhatják a fiatal fát is. Ezek a hátrányok viszont később, nagyobb szakmai odafigyeléssel, erdőművelési beavatkozásokkal nagyrészt korrigálhatók.

Tölgyeseknél és csereseknél a szakma a mageredetű erdőfelújítást preferálja, nem a most megengedett sarjaztatást – tette hozzá. Azonban fontos megjegyezni a szakértő szerint, hogy a friss kormányrendelet csak a sarjaztatás lehetőségét adja meg. Vagyis nem kötelező, de kétségtelenül könnyíti az erdőfelújítást.

Az erdőfelújítások – leegyszerűsítve – háromféle módon végezhetőek el.

  • A folyamatos erdőborítás mellett egyszerre egy helyről csak néhány fát termelnek ki, és az így létrejött lékekben történik természetes módon az erdőfelújítás. Ennek nagy a költsége, de kíméletes.
  • Fokozatos felújító vágáskor egyenletesen bontják (ritkítják) az erdőt. A bontás révén a fák több napfényt kapnak, több termést (például makkot) hoznak. Ahogy a csemeték erősödnek az idős állományt annak arányában bontják tovább, míg 3-4 kitermelés után már csak a megerősödött csemeték maradnak, vagyis egy fiatal erdő.

E két módszer az erdők kisebbik felében, bükkösökben, cseresekben, tölgyesekben alkalmazható.

  • A tarvágáskor egyszerre minden fát kivágnak egy területen. Ezt senki nem szereti, az erdészek sem. A fakitermelés ilyenkor jól koncentrált, az erdőfelújítás sarjaztatással vagy magról ültetve történik.

De hiába nem szeretik az erdészek, az ország erdeinek 70 százaléka (például az akácosok, nyárfások) csak a tarvágással újítható meg – magyarázta Szeverényi Tamás.

A szakértő szerint az augusztusban kitermelt fával is lehet az idei télen fűteni
Czeglédi Zsolt / MTI Akácfa törzse Debrecen határában.

A fákat általában télen szokás kitermelni, amikor már nincs lombjuk, most meg utasítást kaptak az állami erdők, hogy bővítsék a kitermelést. Azt firtattuk még Szeverényi Tamásnál, mi értelme augusztusban kitermelni a fát, ha szakértők szerint egy, másfél vagy akár két év is kell ahhoz, hogy a kivágott fával lehessen tüzelni. A Nébih tájékoztatójában például azt írja, a tüzeléshez szükséges légszáraz állapotot a fa csak a kivágásától számított legalább 8-10 hónap után éri el, miután megfelelő helyen szárították.

Szeverényi elmondta, a fa kivágásakor mintegy 50 százalékban tartalmaz vizet – természetes módon ez 12 százalékra csökkenthető, ez a légszáraz állapot, ami optimális a fa eltüzeléséhez. A vizes fa elégetésekor az energia jelentős része (jelen példában 38 százaléka) a víz elpárologtatására fordítódik. Az égés tökéletlen lesz, a fagázok égés nélkül, füst formájában távoznak, illetve kátrány formájában lerakódnak a kéményben.

Az augusztusi kivágással a fűtési idényig meghosszabbodik a száradási idő, és akár már ezen a télen felhasználhatóvá válik a fa, ha feldarabolva, hasítva, száraz, és szellős helyen tárolják addig – magyarázta. Ha nem is az optimális, 12 százalékos nedvességtartalom áll elő az augusztusban kivágott fánál, de mégis lesz pár hónappal több ideje száradni ahhoz képest, mintha csak novemberben vágnák ki – tette hozzá.

Szeverényi úgy véli, nem kell aggódni, az erdők nincsenek veszélyben, meg lehet bízni az erdőkért dolgozó szakemberekben. Azért dolgoznak, hogy „erdeink el tudják látni a sokféle feladatukat, védjék a környezetünket, testünket, lelkünket üdítsék és ha kell, meleget is adjanak. Ma, holnap és kétszáz év múlva is” – tette hozzá.

forrás: 24.hu