Fafék – tűzifa égetés korlátozása várható?

Fafék – tűzifa égetés korlátozása várható?

Ez itt két hír a sajtóból, amelyek szerint megtiltaná a tűzifa felhasználását a biomassza-égetésű erőművekben Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Ezekhez a FAGOSZ titkárság észrevételét is olvashatja alább.

Megtilthatják a jövőben a tűzifa égetését azokban az erőművekben, amelyek részben biomassza tüzelésre álltak át.

A biomassza tüzelés úgy lehet fenntartható és megújuló energiaként értelmezhető, ha a tüzelőanyag kifejezetten energiatermelésre telepített energiaültetvényekről származna, nem pedig a már bevett gyakorlatnak számító erdőkből kivágott fák eltüzeléséből. Most civil szervezetek tiltakozásának is köszönhetően módosítaná a szabályozást a környezetvédelmi szaktárca, hogy megakadályozzák az erdők tarvágását.

Jelenleg több erőműben van biomassza tüzelő blokk, amelyekben főleg tűzifa égetése történik, pl. Pécsett, Oroszlányban, Ajkán és Kazincbarcikán.

Forrás: Energiacentrum

A VM megtiltaná a tűzifaégetést a biomassza-erőművekben

Megtiltaná a tűzifa felhasználását a biomassza-égetésű erőművekben Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár – közölte a Civilek a Mecsekért Mozgalom. A szervezet a mecseki erdőkben tapasztalható fakivágások miatt tiltakozik, mert szerintük a pécsi erőmű nagy mennyiségű fát használ fel. A Tubes-tetőre tervezett radar építését a közelmúltban megakadályozó civil szervezet egyébként azt sem szeretné, ha újabb biomassza tüzelésű blokkot építenének, ezért arra kérik Pécs vezetőit, módosítsák az erről szóló szerződést.

A szaktárca szándéka szerint a jövőben nem lehet tűzifát felhasználni a zöldenergia előállításához, ezzel akarják megakadályozni az erdők tarra vágását. Erről tájékoztatta a szaktárca illetékes államtitkára a tarvágások miatt segítséget kérő Civilek a Mecsekért Mozgalmat – mondta Vicze Csilla, a mozgalom vezetője az MR1-Kossuth Rádiónak.

Leginkább az energetikailag hasznosítható növények, termések és állati hulladékok tekinthetők biomasszának – magyarázta Varga Katalin, az Energia Klub munkatársa. A tüzelhető biomasszák magas fűtőértékűek, mint például a tűzifa-apríték, a fűrészpor, a szalma, az energiafű, illetve az ezekből előállított pellet. Fatüzeléses blokk üzemel a pécsi, a kazincbarcikai, az ajkai és az oroszlányi erőműben. A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás, és nem fokozzák a levegő széndioxid tartalmának növekedését.

A fatüzelés a leginkább környezetbarát biomassza-hasznosítási mód, de azt valóban biztosítani kell, hogy az erdőket és a természetvédelmi területeket ne veszélyeztesse. Éppen ezért a jogszabályok szerint az erdészeti hatóságoknak kell igazolmiuk, hogy fenntartható erdőgazdálkodásból származik az elégetendő alapanyag. Az Európai Parlament energiatámogatásáról szóló irányelve 20 százalékos megújulóenergia-felhasználást ír elő a tagállamoknak – Magyarország 13 százalékos részarány elérését vállalta.

Forrás: AgroMonitor


A FAGOSZ titkárság észrevétele a fentiekhez:

Hosszan lehetne elemezni az erőműi fafelhasználás történetét és következményeit, igyekszem mégis rövid lenni:

Egyes erőművek 2002-től álltak át szén helyett fa felhasználására, hogy abból “bioáramot” termeljenek annak államilag rögzített magasabb termelői ára és az MVM általi kötelező átvétele mellett. E kedvező konstrukció alapján az akkor szokásos belföldi, sőt az export tűzifa árnál is magasabb árat tudtak kínálni a tűzifáért, így teljesen érthető volt az erdőgazdálkodók ezen új piaci lehetőség iránti erős érdeklődése. Hozzá kell tenni, hogy a megelőző években részben a gázhálózat erős bővítése és a fogyasztási szokások változása miatt a lakossági tűzifa fogyasztás erősen visszafogott volt, így az erdőgazdálkodók számára a tűzifa értékesítés nem volt problémamentes.

Az erdőműi fafogyasztás megjelenése alaposan megváltoztatta a hazai fapiacot. Végül az évi kb. 6 millió m3 (nettó) fakitermelésnek mintegy 1/6-a terelődött ezen új vevőkörhöz. A korábban tűzifa néven exportált cser papírfa-rostfa pl. jelentős mértékben jött át erre a piacra. Ugyanakkor a hazai falemezgyártók rostfa beszerzésére is erős hatása volt az új vevőkör versenyének. Így erősen tiltakoztak is ezen ipari cégek az új jelenség ellen, később azonban alkalmazkodni tudtak a konkurenciához. A FAGOSZ-ban erdőgazdálkodók és faipari cégek is tagok, így 2004-ben az Elnökség állásfoglalást készített e témában: Állásfoglalás a fából termelt zöldenergiával kapcsolatban

A fát használó erőművek és a beszállító erdőgazdálkodók között általában hosszú távú (pl. 10 éves) szerződések vannak, melyek állami akarattal megváltoztatása kérdés hogyan lenne megoldható. A mintegy 1 millió m3-nyi fa erőművekbe szállításának letiltása az ezzel foglalkozó fakitermelők, fuvarosok munkájának elvesztését, az érintett cégek árbevételének, eredményének határozott csökkenését jelentené. Leadóállomási értéken mintegy 15 milliárd Ft-ról van szó. Ha ez a piac kiesne, az árú egy része átirányítható lenne más piacokra, de nyilván árveszteség mellett, valamint e helyzetnek árcsökkentő hatása lenne a többi hazai erdei faválasztékra is, melyek együttes hatásaként 10 milliárd Ft körüli árbevétel kiesés érné a hazai állami és magán erdőgazdálkodókat. Az évi 4 milliárd Ft-ra becsülhető összes erdőgazdálkodási eredményt figyelembe véve tehát a hazai erdőgazdálkodás egésze határozottan veszteségbe fordulna.

A lehetséges következményeket nyilván sokkal alaposabb elemzéssel lehetne modellezni. Annyi biztos, hogy a hazai fagazdaság számára dr. Illés Zoltán államtitkár fenti cikkek szerinti szándéka olyan javaslat, mely gondos vizsgálatot érdemel.

A hazai fakitermeléssel kapcsolatban tudni kell, hogy évente

– mintegy 12-13 millió m3 a növedék (a bruttó famennyiség, amivel a növekedés által több lesz erdeinkben a fa),

– ebből kb 9 millió m3 (bruttó) a hatóságok által jóváhagyott (erdőtervekben szereplő) fakitermelési lehetőség,

– azonban különböző termelési korlátozások, piaci lehetőségek miatt a tényleges fakitermelés évi 7 millió m3 (bruttó),

– és ebből szűk 6 millió m3 (nettó) jut a vevőkhöz, hisz a bruttó fakitermelés egy része (gallyak, tuskó, stb.) apadékként az erdőben marad és ott idővel humusszá lesz.

Erdeink lábon álló fatömege tehát folyamatosan nő. Az erdőtelepítések által pedig területe is nő.

A fakitermelési eljárásokat illetőn a tarvágást a világon mindenhol és ezen belül az EU összes országaiban is alkalmazzák. E nélkül sehol nincs erdőgazdálkodás. A tarvágás alakalmazása nem áll összefüggésben azzal, hogy a kitermelt tűzifát az erőműnek vagy másnak értékesítik. E műveletből rönk és más faválasztékok is származnak. A tarvágás aránya folyamatosan csökken idehaza és alkalmazását pontosan szabályozza az Erdőtörvény és más jogszabályok. A szakhatóság ellenőrzi a végrehajtás szakszerűségét és a jogszabályoknak, illetve az erdőtervnek megfelelő voltát.


Dr. Illés Zoltánnak a fenti újságcikkekben említett levele eljutott a FATÁJ szerkesztőséghez is. A 2010. augusztus 4-i levél válasz a CMM június 20-i kérdésére. (Ehhez képest egy hónappal később szeptember 8-án tartotta a CMM sajtótájékoztatóját a PannonPower előtt Pécset.) A 20 MW-ot illetően ez összhangban van a FAGOSZ Elnökség már idézett állásfoglalásával. A levél záró bekezdése pedig:

“Végezetül tájékoztatjuk, hogy Magyarországon kitermelt tűzifa nagyerőműben történő elégetését gazdasági, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok alapján nem támogatjuk, az ebből keletkező energiát nem tekintjük zöld energiának. A jövőben megváltoztatjuk a vonatkozó jogszabályokat, pénzügyi ösztönzőket, a nagyerőművekben történő fatüzelésből származó energia nem élvezi majd a zöldenergiát megillető támogatásokat, így megakadályozzuk erdeink tarra vágását. Ezzel együtt támogatjuk, hogy a családok és az önkormányzatok minél nagyobb mértékben használják energiaforrásnak a tűzifát (családok hő, önkormányzatok hő és villamosenergia előállítására).”

A CMM honlapján pontosan idézte, hogy a nagyerőművekről van szó a levélben, de a sajtó munkatársai ezt már pontatlanul adták tovább, illetve a CMM sem hangsúlyozta ezt a lényeges különbségtételt. Egyértelmű, hogy csak a nagyerőművekkel és nem általában az erőművekkel kapcsolatban szerepel a kijelentés. A levél elejéből pedig a “nagy” pontos mértéke is kiderül: 20 MW fölötti. Sőt a tűzifa kisüzemi, családi hő előállításra és áramtermelésre felhasználását kifejezetten támogatja dr. Illés Zoltán. Ez utóbbira a CMM sajtótájékoztatóján a fent hivatkozott honlap aloldalán elfelejtett kitérni és e gondolatot az idézett sajtótermékek sem adták vissza.

A levélből megismert szándék jogszabályi érvényesítésével, annak következményeivel, illetve a fűtési és energia célú fafelhasználás várható támogatási és piaci változásaival kapcsolatban arra számítunk, hogy a VM és a gazdálkodói érdekképviseletek között kialakult kapcsolatrendszer keretében a FAGOSZ-nak és a többi érintett szereplőnek is lesz még alkalma a részleteket egyeztetni.

Észrevétel: Mőcsényi Miklós, FAGOSZ főtitkára

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

fa, gerenda, palló, szarufa, deszka, léc, luc, borovi, fenyő, bükk, tölgy, szélezetlen, építőfa, asztalos, gyalulás, gyalult deszka, impregnálás, megmunkálás, szárított, tömbösített, táblásított, falap, ajtófríz, ablakfríz, brikett, fabrikett, gyújtós, forgács, fűrészpor, füstölés, padló, bramac, OSB, lap, tetőléc, paradicsomkaró, fűrészelés, lambéria, hajópadló, rönkházprofil, faházelem, faházborító, kutyaól, kutyaház, keményfa, fűrészáru, fatelep, áztatás, csavar, sarokvas, faragasztó, vékonylazúr, teraszlazúr, milesi, purhab, faragasztó, folyékony dűbel, epoxy ragasztó, bochemit, favédelem, kiszállítás, vörösfenyő, teraszburkoló, ragasztott gerenda, pipaléc, parkettszegő, műszárított, lépcsőgyártás, küszöb, lépcső, munkalap, huzalszeg, szög, hullámlemez, zsindely, bitumenes zsindely, onduline,trapézlemez, cserepeslemez, tüzép, fakereskedés