Fafék – tűzifa égetés korlátozása várható?

Fafék – tűzifa égetés korlátozása várható?

Ez itt két hír a sajtóból, amelyek szerint megtiltaná a tűzifa felhasználását a biomassza-égetésű erőművekben Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Ezekhez a FAGOSZ titkárság észrevételét is olvashatja alább.

Megtilthatják a jövőben a tűzifa égetését azokban az erőművekben, amelyek részben biomassza tüzelésre álltak át.

A biomassza tüzelés úgy lehet fenntartható és megújuló energiaként értelmezhető, ha a tüzelőanyag kifejezetten energiatermelésre telepített energiaültetvényekről származna, nem pedig a már bevett gyakorlatnak számító erdőkből kivágott fák eltüzeléséből. Most civil szervezetek tiltakozásának is köszönhetően módosítaná a szabályozást a környezetvédelmi szaktárca, hogy megakadályozzák az erdők tarvágását.

Jelenleg több erőműben van biomassza tüzelő blokk, amelyekben főleg tűzifa égetése történik, pl. Pécsett, Oroszlányban, Ajkán és Kazincbarcikán.

Forrás: Energiacentrum

A VM megtiltaná a tűzifaégetést a biomassza-erőművekben

Megtiltaná a tűzifa felhasználását a biomassza-égetésű erőművekben Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár – közölte a Civilek a Mecsekért Mozgalom. A szervezet a mecseki erdőkben tapasztalható fakivágások miatt tiltakozik, mert szerintük a pécsi erőmű nagy mennyiségű fát használ fel. A Tubes-tetőre tervezett radar építését a közelmúltban megakadályozó civil szervezet egyébként azt sem szeretné, ha újabb biomassza tüzelésű blokkot építenének, ezért arra kérik Pécs vezetőit, módosítsák az erről szóló szerződést.

A szaktárca szándéka szerint a jövőben nem lehet tűzifát felhasználni a zöldenergia előállításához, ezzel akarják megakadályozni az erdők tarra vágását. Erről tájékoztatta a szaktárca illetékes államtitkára a tarvágások miatt segítséget kérő Civilek a Mecsekért Mozgalmat – mondta Vicze Csilla, a mozgalom vezetője az MR1-Kossuth Rádiónak.

Leginkább az energetikailag hasznosítható növények, termések és állati hulladékok tekinthetők biomasszának – magyarázta Varga Katalin, az Energia Klub munkatársa. A tüzelhető biomasszák magas fűtőértékűek, mint például a tűzifa-apríték, a fűrészpor, a szalma, az energiafű, illetve az ezekből előállított pellet. Fatüzeléses blokk üzemel a pécsi, a kazincbarcikai, az ajkai és az oroszlányi erőműben. A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás, és nem fokozzák a levegő széndioxid tartalmának növekedését.

A fatüzelés a leginkább környezetbarát biomassza-hasznosítási mód, de azt valóban biztosítani kell, hogy az erdőket és a természetvédelmi területeket ne veszélyeztesse. Éppen ezért a jogszabályok szerint az erdészeti hatóságoknak kell igazolmiuk, hogy fenntartható erdőgazdálkodásból származik az elégetendő alapanyag. Az Európai Parlament energiatámogatásáról szóló irányelve 20 százalékos megújulóenergia-felhasználást ír elő a tagállamoknak – Magyarország 13 százalékos részarány elérését vállalta.

Forrás: AgroMonitor


A FAGOSZ titkárság észrevétele a fentiekhez:

Hosszan lehetne elemezni az erőműi fafelhasználás történetét és következményeit, igyekszem mégis rövid lenni:

Egyes erőművek 2002-től álltak át szén helyett fa felhasználására, hogy abból “bioáramot” termeljenek annak államilag rögzített magasabb termelői ára és az MVM általi kötelező átvétele mellett. E kedvező konstrukció alapján az akkor szokásos belföldi, sőt az export tűzifa árnál is magasabb árat tudtak kínálni a tűzifáért, így teljesen érthető volt az erdőgazdálkodók ezen új piaci lehetőség iránti erős érdeklődése. Hozzá kell tenni, hogy a megelőző években részben a gázhálózat erős bővítése és a fogyasztási szokások változása miatt a lakossági tűzifa fogyasztás erősen visszafogott volt, így az erdőgazdálkodók számára a tűzifa értékesítés nem volt problémamentes.

Az erdőműi fafogyasztás megjelenése alaposan megváltoztatta a hazai fapiacot. Végül az évi kb. 6 millió m3 (nettó) fakitermelésnek mintegy 1/6-a terelődött ezen új vevőkörhöz. A korábban tűzifa néven exportált cser papírfa-rostfa pl. jelentős mértékben jött át erre a piacra. Ugyanakkor a hazai falemezgyártók rostfa beszerzésére is erős hatása volt az új vevőkör versenyének. Így erősen tiltakoztak is ezen ipari cégek az új jelenség ellen, később azonban alkalmazkodni tudtak a konkurenciához. A FAGOSZ-ban erdőgazdálkodók és faipari cégek is tagok, így 2004-ben az Elnökség állásfoglalást készített e témában: Állásfoglalás a fából termelt zöldenergiával kapcsolatban

A fát használó erőművek és a beszállító erdőgazdálkodók között általában hosszú távú (pl. 10 éves) szerződések vannak, melyek állami akarattal megváltoztatása kérdés hogyan lenne megoldható. A mintegy 1 millió m3-nyi fa erőművekbe szállításának letiltása az ezzel foglalkozó fakitermelők, fuvarosok munkájának elvesztését, az érintett cégek árbevételének, eredményének határozott csökkenését jelentené. Leadóállomási értéken mintegy 15 milliárd Ft-ról van szó. Ha ez a piac kiesne, az árú egy része átirányítható lenne más piacokra, de nyilván árveszteség mellett, valamint e helyzetnek árcsökkentő hatása lenne a többi hazai erdei faválasztékra is, melyek együttes hatásaként 10 milliárd Ft körüli árbevétel kiesés érné a hazai állami és magán erdőgazdálkodókat. Az évi 4 milliárd Ft-ra becsülhető összes erdőgazdálkodási eredményt figyelembe véve tehát a hazai erdőgazdálkodás egésze határozottan veszteségbe fordulna.

A lehetséges következményeket nyilván sokkal alaposabb elemzéssel lehetne modellezni. Annyi biztos, hogy a hazai fagazdaság számára dr. Illés Zoltán államtitkár fenti cikkek szerinti szándéka olyan javaslat, mely gondos vizsgálatot érdemel.

A hazai fakitermeléssel kapcsolatban tudni kell, hogy évente

– mintegy 12-13 millió m3 a növedék (a bruttó famennyiség, amivel a növekedés által több lesz erdeinkben a fa),

– ebből kb 9 millió m3 (bruttó) a hatóságok által jóváhagyott (erdőtervekben szereplő) fakitermelési lehetőség,

– azonban különböző termelési korlátozások, piaci lehetőségek miatt a tényleges fakitermelés évi 7 millió m3 (bruttó),

– és ebből szűk 6 millió m3 (nettó) jut a vevőkhöz, hisz a bruttó fakitermelés egy része (gallyak, tuskó, stb.) apadékként az erdőben marad és ott idővel humusszá lesz.

Erdeink lábon álló fatömege tehát folyamatosan nő. Az erdőtelepítések által pedig területe is nő.

A fakitermelési eljárásokat illetőn a tarvágást a világon mindenhol és ezen belül az EU összes országaiban is alkalmazzák. E nélkül sehol nincs erdőgazdálkodás. A tarvágás alakalmazása nem áll összefüggésben azzal, hogy a kitermelt tűzifát az erőműnek vagy másnak értékesítik. E műveletből rönk és más faválasztékok is származnak. A tarvágás aránya folyamatosan csökken idehaza és alkalmazását pontosan szabályozza az Erdőtörvény és más jogszabályok. A szakhatóság ellenőrzi a végrehajtás szakszerűségét és a jogszabályoknak, illetve az erdőtervnek megfelelő voltát.


Dr. Illés Zoltánnak a fenti újságcikkekben említett levele eljutott a FATÁJ szerkesztőséghez is. A 2010. augusztus 4-i levél válasz a CMM június 20-i kérdésére. (Ehhez képest egy hónappal később szeptember 8-án tartotta a CMM sajtótájékoztatóját a PannonPower előtt Pécset.) A 20 MW-ot illetően ez összhangban van a FAGOSZ Elnökség már idézett állásfoglalásával. A levél záró bekezdése pedig:

“Végezetül tájékoztatjuk, hogy Magyarországon kitermelt tűzifa nagyerőműben történő elégetését gazdasági, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok alapján nem támogatjuk, az ebből keletkező energiát nem tekintjük zöld energiának. A jövőben megváltoztatjuk a vonatkozó jogszabályokat, pénzügyi ösztönzőket, a nagyerőművekben történő fatüzelésből származó energia nem élvezi majd a zöldenergiát megillető támogatásokat, így megakadályozzuk erdeink tarra vágását. Ezzel együtt támogatjuk, hogy a családok és az önkormányzatok minél nagyobb mértékben használják energiaforrásnak a tűzifát (családok hő, önkormányzatok hő és villamosenergia előállítására).”

A CMM honlapján pontosan idézte, hogy a nagyerőművekről van szó a levélben, de a sajtó munkatársai ezt már pontatlanul adták tovább, illetve a CMM sem hangsúlyozta ezt a lényeges különbségtételt. Egyértelmű, hogy csak a nagyerőművekkel és nem általában az erőművekkel kapcsolatban szerepel a kijelentés. A levél elejéből pedig a “nagy” pontos mértéke is kiderül: 20 MW fölötti. Sőt a tűzifa kisüzemi, családi hő előállításra és áramtermelésre felhasználását kifejezetten támogatja dr. Illés Zoltán. Ez utóbbira a CMM sajtótájékoztatóján a fent hivatkozott honlap aloldalán elfelejtett kitérni és e gondolatot az idézett sajtótermékek sem adták vissza.

A levélből megismert szándék jogszabályi érvényesítésével, annak következményeivel, illetve a fűtési és energia célú fafelhasználás várható támogatási és piaci változásaival kapcsolatban arra számítunk, hogy a VM és a gazdálkodói érdekképviseletek között kialakult kapcsolatrendszer keretében a FAGOSZ-nak és a többi érintett szereplőnek is lesz még alkalma a részleteket egyeztetni.

Észrevétel: Mőcsényi Miklós, FAGOSZ főtitkára

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

tíz − kilenc =