Fa vagy fű? Ez itt a kérdés

Fa vagy fű? Ez itt a kérdés…

A megújuló energiaforrások, és ezen belül a biomassza felhasználása egyre elterjedtebb világszerte. Azonban a tüzelőanyag tekintetében még most is sok a kérdés. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fásszárú növények elégetése fűtéstechnikailag kevésbé káros, míg az energiafüvek körül sok még a megoldandó probléma.

Az utóbbi időben mindinkább előtérbe került több, a megújuló energia témaköréhez kapcsolódó kérdés. Ezen belül sok szó esik a biomasszáról is, illetve annak alapanyagáról. Az általában elfogadott mezőgazdasági hulladékok mellett vajon a fásszárú, vagy lágyszárú energianövények felhasználása a hatékonyabb?

“Azokban az országokban természetesen, ahol jelentős az erdővagyon, nagy hagyománya van a fára alapozott energiatermelésnek. Ahol kevesebb az erdő, ott más éghető növényekkel próbálkoznak: energiafűvel, szalmával, vagy éppen az élelmiszerek alapanyagául szolgáló növények melléktermékeivel” – mondta Terbe Zoltán, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkára.

Persze abban az esetben, ha az élelmiszeriparhoz köthető a tüzelőanyag-termelés, például a szalma esetében, akkor sajnos az élelmiszerpiacnak kell alárendelni azt. Ha például az alacsony felvásárlási ár miatt nem termel senki búzát, akkor nem keletkezik megfelelő mennyiségű szalma, tehát vagy a piacról vásárol drágább szalmát, vagy leállítja az energiatermelést a termelő. A mezőgazdasági melléktermékek mellett szóba jöhetnek azok a lágyszárú energianövények is, amelyeket kifejezetten hő és villamos energia előállítására termesztenek. Számos olyan tudományos kísérletet végeztek ezen a területen, amely a felszínre hozta az energiafüvek hátrányait is.

Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis az energiafű égetése során olyan üvegszerű lerakódások keletkeznek a kazánok tűzterében, amelyek jelentősen csökkentik a hatásfokot, illetve a kazánokat le is kell állítani, hogy ezeket a lerakódásokat el lehessen távolítani. Egy nagyobb ipari méretű kazán esetében ez a légkalapácsos megoldást jelenti. Talán ez az oka annak, hogy az oly ígéretesnek tűnő energiafű elterjedése megtorpant. Több próbálkozás volt a lágyszárú növények pellettálásával is, azonban a fenti problémát ez sem oldotta meg. “A tapasztalatok szerint a lágyszárú növények égetése során ráadásul arányaiban több hamu is keletkezik, mint ugyanolyan mennyiségű fa elégetésekor, illetve a füstgázemisszió is kedvezőtlenebb paraméterekkel zajlik, mint a fásszárú növények égetésekor” – teszi hozzá Terbe.

Persze a fa esetében itt is akadnak még megoldandó feladatok. Így például energiatermelésre csak az egyéb célra nem hasznosítható fa jöhet számításba: az erdei hulladék, a faipari hulladék, és a napjainkban egyre inkább elterjedő, energetikai célra termelt fa. “Energiaerdőket elsősorban oda érdemes telepíteni, ahol a talaj nem túl jó minőségű, és ezáltal az élelmiszer-termelés nem gazdaságos, vagy csak szerény jövedelmet biztosíthat a gazdák számára” – vélekedik Terbe

A faaprítékkal, esetleg fapellettel működő kazánok széles skálája áll ma már rendelkezésünkre, de komoly ágazattá is válhat a magyarországi kazánpiac is, hiszen egyre több hazai gyártó próbálkozik ilyen típusú kazánok gyártásával.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy kellő tisztaságú és alacsony nedvességtartalmú fával már hatékonyan megoldható az energiatermelés. Természetesen ha nagyobb méretekben gondolkodunk, akkor biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és minőségű fa előállítását is. A fa égetése területén megszerzett tüzeléstechnikai tapasztalatok, és az ezeket jól adaptáló, korszerű kazánkonstrukciók napjainkban már lehetővé teszik azt, hogy jó hatásfokkal, alacsony emisszióval, kis hamutartalommal állítsanak elő energiát fából.

Forrás: Hír6

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük