Hazai fafajok

Hazai fafajok: A Tölgyek

Légy tölgyfa, mit a fergeteg ki képes dönteni, de méltóságos derekát meg nem görbítheti” (Petőfi S.: Ha férfi vagy, légy férfi)

Tölgyek

A hatalmas méreteket elérő tölgyeket méltán nevezik az európai erdők királyainak. A tölgyek a faiparnak is örökbecsű, nemes szépségű, pótolhatatlan alapanyagot jelentenek. A tölgyeket számos országban szinte szentfa”-ként tisztelik (pl. Olaszország címerében is szerepel), a béke, az erő és a hatalom szimbólumának tekintik. Fontos szerepet töltenek be a mitológiában, a népi mondákban és a költészetben egyaránt.

A tölgyek nemzetségének mintegy 450 faja ismert, az északi félteke növényei. Az európai 23 tölgyfaj többsége örökzöld és a mediterrán tájak lakója. Hazánkban (és Közép-Európában) négy őshonos (kocsányos, kocsánytalan, molyhos és a csertölgy) és egy egzóta (vöröstölgy) faj terjedt el.

A fahasznosítás szempontjából a hazai tölgyeket két csoportba sorolják: nemestölgyek (vagy egyszerűen: tölgyek) és csertölgy. Mivel a csertölgy nagyon sok faji sajátossággal (pl. fahibák) rendelkezik és kimagasló a hazai elterjedése, ezért elkülönítetten fogjuk tárgyalni.

A nemzetközi fakereskedelemben kiemelkedő szerepe van az amerikai fehér- és vöröstölgyeknek is (már hazánkban is megjelentek), ezért a kereskedelmi és botanikai elnevezésüket szintén bemutatjuk.

Ma egyre inkább elterjed a nemzetközi fakereskedelemben és a faiparban is a tölgyek ezen két csoportba (fehér, vörös) történő besorolása.

Hazai fafajok: A bükkfa

Gőzölt bükk

A gőzöléssel előkészített bükk kiválóan hajlítható, de az utóbbi évtizedben a székülések, széktámlák, karfák, ágyrugók, sőt, a széklábak gyártáshoz is elterjedtebben alkalmazzák a nagyfrekvenciás présekben történő formapréselést. A ragasztóanyag felvitele után az igények szerinti méretű furnérkötegeket 10-15 N/mm2 nyomás mellett 20-40 perc alatt végleges formára préselik. Az idompréseléskor a faanyag plasztifikálását a teljes keresztmetszetben megvalósuló nagyfrekvenciás, dielektromos felmelegítés biztosítja.

A bükkfurnér és tömörfa a faiparban alkalmazott ragasztóanyagokkal jói ragasztható. Érdekes azonban, hogy a cementkötésű lapok gyártásánál a bükk járulékos anyagai a cementhidratációra késletető hatásúak. A bükk jól pácolható, lakkozható. Korábban elterjedten alkalmazták a diópácokat. Ma a modern bútorokhoz a különböző élénk színű pácokat (pt. zöld, píros). A mai ízléshez azonban igen közel áll a bükk természetes színe és egyszerű, szerény rajzolata.

A bükk pácolásakor, felületkezelésekor is rendkívüli módon kell ügyelni a tisztaságra, a technológiák szakszerű betartására. Különösen vizes pácok alkalmazásakor fordulhat elő a felület foltosodása. A natúr felületek kialakításakor a bevonat besárgulását (napsugárzás hatására) UV-abszorbensek (alapozók) alkalmazásával előzhetjük meg. Ma elterjedten alkalmazzák a bükkbútorok felületkezelésére a környezetbarát viaszokat és olajokat is.

A bükk jól szegezhető, csavarozható, de a repedések megelőzésére célszerű előfúrást alkalmazni.

Felhasználási területek

Ma a bükk az egyik legsokoldalúbban felhasználható fafajok egyike. Érdekes, hogy még a múlt század végén is elsősorban csak a hamuzsír gyártására (üveghuták, szappangyártás) használták. E célból jelentős erdőterületeket irtottak ki szerte Európában. A két világháború között a bükköt főleg tűzifaként és telített talpfaként hasznosították. Nem sorolták az igazán értékes fafajok közé. Ha a bükk felhasználását értéksorrendben tárgyaljuk, akkor első helyen a rétegeltlemez-gyártásról kell szólni.

A bükkből rendkívül szilárd, értékes rétegeit lemezek, rétegelt tömbök és különleges rétegelt lemezek (pl. székülés, széktámla) készíthetők. Ma egyesek úgy ítélik meg, hogy e területen a nyír és a nemesnyárak (Mi. egyes trópusi fafajok, pl. Okumé) visszaszorították a bükköt. Valójában – sajnálatosan – az értékes bükk lemezipari rönkök részaránya egyre csökken és így keresni keli a helyettesítési lehetőségeket. Ma, a vegyes fafajú rétegelt lemezek térhódításakor az értékes bükköt borítófurnérként alkalmazzák. Hasonló megoldások alakíthatók ki a léc- és furnérbetétes bútorlapok, ill. a háromrétegű ?biobútorlapok” esetében is. A bükk rétegelt lemezeket elsősorban a járműipar (pl. vagon-, hajó-, autóbuszgyártás), az építészet és a bútoripar hasznosítja.

A bükk ma a bútoripar legkeresettebb fafaja. Felhasználják furnér (front- és takart felületek), rétegelt lemez (pl. székülés, széktámla, szekrényhátfal) és tömörfa alkatrészek formájában egyaránt, ma különösen keresettek a tömörfából felsőmarókkal kialakított frontfelületek (korpuszbútorok). A legfontosabb bútoripari felhasználási terület azonban a székgyártás. Az építőiparban a bükköt csak a belső térben célszerű felhasználni (tartóssági okok), így esztétikus lépcsők, padlóburkolatok (parketták), lambériák és fapultok készíthetők belőle. Korábban a hegyvidéki falvakban boronafias pincéket is készítettek belőle.

A bükkfelhasználásban ma is jelentős volument képeznek a fűrészelt, telített talpfák. A telített bükktalpfa élettartama meghaladja a 40 évet (az álgeszt nem telíthető). A bányászat ma már kevésbé alkalmazza.

A bükk a legegészségesebb háztartási fatömegcikk (mivel nincsenek benne gesztesítőanyagok). így készítenek belőle edényeket, kanalakat, kefetesteket stb. Szívósságát, rugalmasságát jól fel lehet használni a sportszerek (pl. bordásfal) és a szerszámnyelek gyártásában (e területen az akácfa azonban előnyösebb).

Hagyományos fafaja a dongagyártásnak (pl. élelmiszerhordók), a bognáripari termékeknek, a kaptafának, a fajátékoknak és az esztergályozott ajándéktárgyaknak.

Hazai fafajok:  Akác

Akáz fákBútoripari felhasználás

A magyar bútoripar az akácot mintegy 20 év óta alkalmazza. Kezdetben csak nem látható szerkezeti elemekként (pl. kárpitozott garnitúrák váza, ruhatartó rudak stb.) használta. Az 1970-es évek közepén konyhai székeket (ülőkéket) és asztalállványokat kezdtek akácból készíteni (csongrádi bútorgyár), ezt követően megjelent az akác lakószobai székek és asztalok alapanyagaként is (pl. mátészalkai bútorgyár).

A belsőtéri bútorok esetében elterjedését színbeli tarkasága és a faanyag nehéz megmunkálhatósága egyaránt gátolta. E problémák megoldását segítik az akácfa gőzölése, pácolása és a korszerű keményfém lapkás szerszámok alkalmazása. Megemlítjük, hogy a pusztavacsi Hungaro-Legno Kft. tömörfa bútorlapokat készít igény szerinti profilmarással bútoripari frontfelületek céljára. A jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a már Németországban is forgalmazott akác kerti bútorok gyártására is.

Épületasztalos-ipari felhasználás

Magyarországon akácból készítik a legtöbb parkettát, lépcsőt, korlátot. Jelentős az épületszerkezetek, a ragasztott tartók, a faházak, a szerszámkamrák, a kerítéselemek, a falburkolatok gyártása is. A csaphornyos parketta mellett igen jelentős a szalagparketta gyártása is (pl. Barcs, Zalahaláp), itt a felszíni koptatóréteg készül akácfából.

Az akácfát hagyományosan felhasználja a bognáripar, nagy tömegben gyártanak belőle szerszámnyeleket. Eredményes próbálkozások folytak nagyméretű rétegelt-ragasztott váltótalpfák gyártására is.
Külön kell szólnunk az akáchordó gyártásáról. Mivel a boroshordókat a korábbi évszázadokban tölgyből készítették, ezért kezdetben (15-20 éve) nagy volt az idegenkedés az akáchordókkal szemben. Ma már kiderült, hogy az akácfa igen kiváló hordóipari alapanyag! Fája bármilyen vágásirány esetén sem engedi át a folyadékot, az akácdongák hajlításakor törés ritkán fordul elő. Az akácfa jellegzetes illata és színe nincs negatív hatással a tárolt bor minőségére.
Befejezésül az akác hengeresfa feldolgozása, felhasználása terén szólnunk kell még az energetikai hasznosításról. Ma évente 600-700 ezer m3 akác tűzifát használunk fel Magyarországon. Eredményes kísérletek folynak rövid vágásfordulójú energiaerdők létesítésére is.

 

Hazai fafajok: A fehér eperfa (Morus alba)

A trópusokon és a mérsékelt égöv melegebb részén honos eperfafélék (Moraceae) gazdag családjának 1700 faja ismert. Ezen belül a mérsékelt égövi Morus-Eperfa nemzetség mindössze 12 fajjal rendelkezik, közülük részletesen csak a fafeldolgozásban is szerepet betöltő fehér eperfával (Morus alba) foglalkozunk.

 

Hazai fafajok: A fehér eperfaElőfordul még az alacsonyabb növésű fekete eperfa (Morus nigra) és a fehér ill. fekete epernek számos kerti változata is ismert. E család ismert tagja a narancsra emlékeztető narancs eperfa (Oszazs narancs) Maciura pomifera. Kemény szúrós tövisei miatt élő sövényekbe ültetik. Megemlítjük még a parkokban, köztereken ültetett Kelet-Ázsiából származó papír eperfát (Broussonetia papyrifera).

Elnevezések: fehér eperfa, selyemeperfa, szederfa, Weisse Maulbeere (német), White mulberry (angol).

Elterjedése
Melegkedvelő fényigényes fafaj. Kedveli az üde mélyrétegű talajokat. A homokos és löszös talajokban is jól megterem. Kiválóan sarjad. A korábbi évtizedekben levele a selyemhernyó legfőbb tápláléka volt, fáját pedig a bognárok, kádárok nagyra becsülték, így komoly gazdasági jelentőséggel rendelkezett.

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük