Hazai Fafajok: A gyertyán

Hazai fafajok: A gyertyán

A gyertyánok nemzetsége (Carpinus) a nyírfafélék családjába tartozik. Az északi félteke fái, a nemzetségnek mintegy 20 faja ismert. A családon belül külön nemzetséget alkotnak a hasonló fatesttel rendelkező komlógyertyánok. E nemzetségnek hét faja ismert.

Hazai fafajok: A gyertyánA fahasznosítás szempontjából a legnagyobb jelentősége a közönséges gyertyánnak (Carpinus betulus L.) van. Hazánkban megtalálható még a keleti gyertyán (C. orientális, Mill.), e fajnak azonban csak kopárfásítási jelentősége van. A nemzetközi fakereskedelemben Kelet-Ázsiában (Japán, Korea, Kína), a Carpinus laxiflóra; Észak-Amerikában a Carpinus caroliniana fordul még elő, de ezek fája teljesen azonosnak tekinthető a közönséges gyertyánéval. A komlógyertyánok közül három fajnak van faipari jelentősége: Ostrya carpinifolia (Dél-Kelet-Európa), Ostrya japonica (Japán és Korea), Ostrya virginiana (Észak-Amerika). Megemlítjük, hogy a komlógyertyánok fája kisebb eltérést mutat (még sűrűbb, keményebb) az igazi gyertyánokétól.

Kereskedelmi elnevezések

Gyertyánok: Hainbuche, Weissbuche (német), Carpino (olasz), Carpe (spanyol), Charpene (francia), Grab (orosz), Hornbeam, Ironwood (angol), Aka-shide (japán).
Hazai fafajok: A gyertyánKomlógyertyánok: Hopfenbuche, Schwarzbuche (német), Carpanella (olasz), Ostria, Hophornbeam (angol), Asada (japán), American ironwood, Ostryer de virgine (USA).

Elterjedés

A hazai fafeldolgozás, fakereskedelem szempontjából kimondottan csak a közönséges gyertyánnak van jelentősége. így nem foglalkozunk az észak-amerikai és távol-keleti gyertyán fajokkal. A komlógyertyánok pedig melegkedvelő (szubmediterrán) fafajok, így nálunk esetleg parkokban fordulnak elő.
A gyertyán domb- és hegyvidékeink másodrendű fája. Magassági elterjedésének hatása 600-700 m. Az Alföldön csak a Nyírségben (Baktalórántháza) fordul elő. Az ország összes erdőterületének 6,2%-át borítja (95400 ha). Éves fakitermelése 400-500 ezer m3. A száraz meleget kevésbé bírja, de egyébként az éghajlati szélsőségeket (pl. erős fagyok) jól viseli. Természetes előfordulása részben a kocsánytalan tölgyével, részben a bükkével közös. Arnyék-tűrő, a Hazai  fafajok: A gyertyántölgyesek különösen fontos kísérő fafaja. Jól sarjadzik, kezdeti növekedése gyors. Az erdőfelújításoknál, -neveléseknél így figyelem fordítandó a főfajok (bükk, kocsánytalan tölgy) növekedésére, az ?elgyertyánosodás” megelőzésére.

Morfológiai jellemzők

Törzsforma: jó termőhelyen 20-25 m magasra is megnő. A mellmagassági átmérő elérheti az 50-60 cm-t. Az ágtiszta törzshossz ritkán haladja meg a 1 0 m-t. A gyertyántörzsek többségét jellemzi a görbeség, a bordás, csavarodott növekedés. Előfordulnak azonban sima törzsű, hengeres, egyenes növekedésű populációk (pl. Sopron, Hidegvízvölgy). Fontos feladat lenne ezen előfordulások folyamatos Hazai fafajok: A  gyertyánelszaporítása. A gyertyán ágai vékonyak, a törzzsel hegyesszöget bezárok. Koronája, lombozata a hazai fafajok közül a legnagyobb talajárnyalást biztosítja. A kérge vékony (1-2 cm vastag), sima, szennyesszürke. A fatérfogathoz viszonyított átlagos kéregarány 7%. A gyertyán 120-150 éves kort él meg, de a fakitermelés (véghasználat) kora a termőhelytől függően 60-80 év

A fatest színe, makroszkópos jellemzői

A szijácsa és a gesztje azonos színű: szürkésfehér, a levegőn sárgás árnyalatot kap. A keresztmetszeten az évgyűrűk rendkívül hullámosak. Az apró, szórt elrendezésű edények még kézi nagyítóval is alig láthatók. Tehát fája erősen tömött, kevésbé porózus. A gyertyán kétféle bélsugárral rendelkezik: a keskeny 1-2 sejtsoros bélsugarak nem láthatók; a libriform rostokkal keveredő álbélsugarak (halmozott bélsugarak) 3-4 sejtsor szélesek és sugármetszeten sötétebb tükrök, a húrmetszeten kisebb csíkok formájában láthatók. Bélfoltok ritkábban a gyertyánnál is előfordulnak. Megjegyezzük: az erősen sűrű, finomszövetű komlógyertyán fája valamivel sötétebb színű, és idősebb korban a gesztrész barnás árnyalatot kap. A bélfoltok pedig gyakoriak.

Mikroszkópos jellemzők

Az apró, átlag 50-60 |im átmérőjű edények általában radiális sorokat alkotnak és kifejezetten szórt elrendezésűek, de átmérőjük az évgyűrű vastagsága mentén folyamatosan csökken. Mennyiségük 10%.
A farostok (libriform rostok) szűk üregűek, vastagfalúak és igen nagy mennyiségűek (66%). Ők adják a fafaj kimagasló keménységét, szilárdságát. Elterjedt vélemény, hogy a gyertyán rövidrostú. Ez igen nagy Hazai fafajok: A gyertyántévedés: a gyertyán a hazai lombos fafajok közül a leghosszabb rostokkal (átlag 2,3 mm) rendelkezik! Mint a makroszkópos jellemzőknél említettük, a gyertyán finom bélsugarai két típusúak, mennyiségük a keresztmetszet területi arányában: 22%. Az elszórtan (apotracheálisan) elhelyezkedő hosszparenchimák (faparenchimák) mennyisége cca. 2%.
A gyertyánt a viszonylag nagy mennyiségű és hosszú rostjai különösen alkalmassá teszik a papíripari hasznosításra.

Fahibák, fakárosodások

A kitermelt faanyag viszonylag kicsi (20-30 cm) átlagos átmérője mellett az ipari felhasználást igen előnytelenül befolyásolják az erős bordásság és a csavarodott rostlefutás (a gyertyánra jellemző a ?jobbra csavarodás”). Gyakori jelenség a törzsek sudarlóssága és görbesége is. Ezen alaki problémák döntően meghatározzák az ipari feldolgozás lehetséges módjait. Megemlítjük pl., hogy a finomszövetű gyertyánból még vékony hámozott furnér is készíthető lenne, de a törzsjellemzők ezt csak kivételes esetben teszik lehetővé.
A gyertyántörzseknél gyakran figyelhetők meg rákos sebek, amelyeket a Nectria galligena élősködő tömlős gomba okoz. A kitermelt faanyag a tavaszi-nyári időszakban a fülledés veszélyének van kitéve. Így gondoskodni kell a gyors feldolgozásról, ill. a szakszerű tárolásról (pl. permetezés, vízben való tárolás). A színes geszttel nem rendelkező gyertyán felhasználása esetében figyelembe kell venni, hogy a biotikus károsítókkal (gombák, rovarok) szemben kevésbé ellenálló.

Fizikai tulajdonságok

- Sűrűség: a hazai haszonfák közül a gyertyán a legnehezebb, legsűrűbb.
Jellemző értékei:

Sűrűség kg/m3
abszolút szárazon 500-790-820
légszárazon (u=12%) 540-830-860
élőnedvesen (frissen termelve) 660-970-1200

A vastag sejtfalú gyertyán fatest viszonylag erősen zsugorodik. A húr- és a sugárirányú zsugorodási jellemző hányadosa (1,69) közepes vetemedési hajlamra utal. Itt megjegyezzük azonban, hogy a gyertyán hullámos évgyűrű-szerkezete, csavart rostúsága nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a faanyag szárításkor erősen deformálódjon, vetemedjen.

- Rosttelítettségi határ: 32-35% nettó fanedvesség (igen magas)
- Fűtőérték (u=1 5%): 14467 kJ/kg; 12008 MJ/m3

Mechanikai tulajdonságok

A megadott értékek légszáraz állapotra (u=12%) vonatkoznak.

Szilárdsági jellemzők

Mpa
nyomó (bütü) 54-82-99
húzó (rostokkal párhuzamosan) 47-135-200
nyíró (rostokkal párhuzamosan) 8,5-16,0
hajlító (rostokkal párhuzamosan) 58-160-200
J/cm2
ütő-hajlító (rostokkal párhuzamosan) 8,0-12,0
hasítószilárdság Mpa
- sugárirányban 0,62
- húrirányban 1,50
Keménység: (Brinell) Mpa
- bütüirányban 71
- oldalirányban 36
Statikus hajlító rugalmassági modulusz 7000-16200-17700

A fenti adatok jól reprezentálják, hogy a sűrű szövetű közönséges gyertyán igen kemény, kopásálló és szilárd fával rendelkezik.
Érdekes, hogy a komlógyertyánok fája még 10-15%-kal keményebb, szilárdabb.

Kémiai tulajdonságok

Extrakt anyagok (benzol-alkoholos kivonás) 2,4%
Cellulóz 43%
Hemicellulózok 32-34,5%
Lignin 19,3-22,5%
Hamu 0,5%
pH-érték 5,2

Hazai fafajok: A gyertyánA színes geszt nélküli gyertyán fája kevés járulékos anyaggal (gyanták, zsírok, viaszok stb.) rendelkezik, kémiailag inaktív, így a cellulózipari feltárása előnyös. Mivel cserzőanyagokat nem tartalmaz, az élelmiszeriparban (pl. húsüzemi vágódeszkák) is előnyösen alkalmazható.

Tartósság

Szabadban (talajjal nem érintkezve) 35 év, állandó vízhatás mellett kb. 500 év; száraz, belső térben kb. 800 év.
A gyertyán talajjal érintkezve 2-3 év alatt tönkremegy. Külső térben a napsugárzás hatására megszürkül. A rönk és a fűrészáru tárolásának, feldolgozásának figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a gyertyán fülledékeny fafaj.
A védőszer nélküli, természetes tartóssága tehát viszonylag csekély, ezért külső téri alkalmazása nem javasolható. Megemlítjük, hogy ezzel szemben a gyertyán fája igen ellenálló a savak és lúgok degradációs hatásának.Hazai fafajok: A gyertyán
A beépített faanyagot támadhatják a Merulius, Coniphora, Trametes gombafajok; és több rovarfaj (Xyleborus, Scolytus, Callidium, Anobium stb.) is.

A gyertyán erdei választékai

- Fűrészipari alapanyag (rönk, fagyártmányfa): viszonylag kis részarányú (cca. 8,0%), éves mennyisége 40 ezer mJ körül van.
- Papírfa (15-20%)
- Rostfa, forgácsfa (15-20%)
- Tűzifa (50-60%)Hazai fafajok: A gyertyán
A kémiailag inaktív, viszonylag hosszú rostú gyertyán értékes papírfa, rostfa. A tartós készletezésnél ügyelni kell a fülledés megelőzésére.
A vékony kérgű fatérfogatra vetítve magas fűtőértékű gyertyán értékes tűzifa (éves mennyisége cca. 200 ezer m3, ebből jelentős részarány kerül exportra).

Megmunkalási sajátosságok

A fűrészipari feldolgozásnál a könnyebb megmunkálhatóság és a fülledés miatt biztosítani kell a gyors feldolgozást. A rönkök kedvezőtlen alaki tulajdonságai miatt a kihozatal még a szélezetlen fűrészáru esetében sem haladja meg a 60%-ot. Fontos feladat a fűrészáru gyors és szakszerű hézaglécezése és a máglyák takarása.
A tető alatt tárolt gyertyánfűrészáru évekig nem károsodik.
A gyertyánfűrészárura különösen kedvezőtlenül hat a közvetlen napsugárzás. Ennek hatására a faanyag erősen elszürkül (foto-degradáció) és reped. A természetes száradás igen lassú folyamat (5-7 hónap). A hagyományos mesterséges (konvekciós) szárításnál a vastagságtól és a végnedvességtől függően 3-6 hét a szárítási idő. Tehát a gyertyánfűrészárut csak lassan, óvatosan szabad szárítani. Így kerülhetők el a deformációk, repedések és az előnytelen elszíneződés. Az utóbbi időben a nagyteres előszárítás után sikeresen alkalmazzák a szárítás végső szakaszában a vákuumszárítást (3-6 nap).Hazai  fafajok: A gyertyán
A gyertyán mechanikai megmunkálása viszonylag energiaigényes, gyakoriak a szálkiszakadások. A mai korszerű gép- és szerszámtechnika alkalmazásával azonban e fűrészelési, gyalulási, marási stb. műveletek nem jelentenek nehézséget. Viszonylag nehezen szegezhető és csavarozható. Hajlításához nélkülözhetetlen a hidrotermikus előkezelés (annyi cm sugárral hajlítható, mint amennyi mm vastag). A gyertyán a faiparban alkalmazott ragasztó- és felületkezelő anyagokkal jól, minden nehézség nélkül ragasztható és hibátlanul pácolható, lakkozható.

FelhasználásHazai fafajok: A gyertyán

A gyertyánt keménysége, kopásállósága, szívóssága, szilárdsága számos területen kiválóan alkalmassá teszi a felhasználásra.
A bútoriparban a felhasználása nem jelentős. Stílbútorok állványszerkezete, lábazata, faragott, díszes elemei is készíthetők gyertyánból (az értékesebb fafajok pácolással utánozhatok). Tömör gyertyánfából értékes éttermi asztallapok is készíthetők.
A kopásálló gyertyánfa kiválóan esztergályozható, így sorozatban gyártanak belőle textilipari vetélőket, orsókat, sakkfigurákat, fatálakat, kaptafákat, fagombokat, ecsetnyeleket stb. Ma már kisebb a szerepe az öntőmintagyártásban.
Sokféle kéziszerszám hagyományosan gyertyánból készül (fakalapács, gyalu, csavarszorító, mérőléc, faszeg, gyalupadelem stb.).
A zongoramechanika egy része is gyertyánfából készül.
Gyakran használják a gyertyánt fejsze- és kalapácsnyelek készítéséhez is (e célra azonban jobban megfelel a nagyobb ütő-hajlítószilárdsággaI rendelkező hickory dió és az akác).
A gyertyánt a papíriparban mint keverék fafajt és mint viszkózcellulózt alkalmazzák. A furfurolgyártásban is fontos, értékes alapanyag.
Korábban a kopásálló, szilárd gyertyánt a gépgyártásban is felhasználták (fogaskerék, ék, hajtórúd, mángorlóhenger, keretfűrészhez csúszóvezeték).
A gyertyánból értékes parketta is gyártható, de egyéb építőipari célokra nem javasolható a felhasználása.


dr. Molnár Sándor

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>